Nyílt műtétek

Mit értek az alatt, hogy nyílt és mit az alatt, hogy standard műtét?

A standard, vagy más néven hagyományos gerincműtétek alatt azokat értem, melyeket évtizedek óta alkalmaznak, a maguk nemében jól beváltak, kiforrott technológiájúak.

A nyílt műtétek alatt pedig azokat a beavatkozásokat értem, melyek szemben, a modernebb minimál invazív műtétekkel, azokhoz képest, jóval nagyobb metszésekkel járnak. Nyilván minden gerincműtéthez valamekkora bőrmetszésre szükség van, következésképen a test megnyitásra kerül, azaz nyílt a műtét. Ugyanakkor a minimál invazív műtétek esetén sokkal kisebb a behatolási kapu, ép csak akkora, amekkora a feltáró, endoszkóp, vagy például rögzítő csavar behelyezéséhez szükséges, ezért sok esetben fedett műtéteknek is nevezik a minimál invazívakat. A nyílt feltárás alatt pedig azt értjük, hogy a műtétek során általában olyan méretű vágásból kerül feltárásra gerinc, melyen keresztül a gerinc jól látható, a műtéti terület az operatőr számára kényelmesen áttekinthető, könnyen elérhető, a műtét során esetleg fellépő szövődmények ellátása a legkényelmesebben elvégezhető. Azaz a lehető legtöbb komfortot nyújtja a sebésznek. Ilyen esetekben a metszések nem feltétlenül kicsik…, bár ez mindig nézőpont kérdése.

Ami a sebész számára komfortos méretű feltárás, az nem biztos, hogy a betegnek is olyan előnyös, szemben azzal, ha kisebb nyíláson át dolgozik a sebész, mely a sebész számára ugyan kisebb komforttal jár, de egy úttal kisebb szöveti károsodást is okoz a páciensének. Sokak ezt felismerték és egyre inkább eltolódtak a sebészi technikák a kis kapunk keresztüli, kisebb szöveti roncsolással járó feltárásokból végzett úgy nevezett mini-open (azaz kis nyitás) és minimál invazív műtéti technikák felé.

Minimál invazív ágyéki gerinc feltárás szemben a hagyományos, standard feltárással

Jól látható, hogy míg a bal ábrán a minimál invazív gerincfeltárásnál egy kis metszésből, egy cső szerű feltárón keresztül zajlik a műtét, addig a jobb ábrán látható standard, nyílt feltárás során a gerincről szélesen leválasztásra került az izomzat.

A minimál invazív beavatkozásoknál cél, hogy legalább ugyan az az eredmény kerüljön elérésre, mint a régebbi, hagyományos, nyílt „tesvéreiken” keresztül, sőt lehetőleg még jobb legyen az eredmény, kisebb rizikóval, jobb esztétikai és funkcionális kimenetellel!

Az idő haladtával, annak értelmezése és köre, hogy mi a „standard” műtét megváltozhat az újabb és újabb technológiák, mint a minimál invazív technológiák, elterjedésével. Így az újabb technológiák is bevonulhatnak a standardok körébe. Így célszerűbb a korábbi, nagyobb metszéssel járó technológiákat nyílt műtéteknek nevezni.

Jó példa az, hogy ma már sok intézményben egy egyszerűbb olyan gerinctörés, mely mondjuk hátsó gerincstabilizációt igényel, minimál invazív technológiával kerül ellátásra, azaz mini metszésekből, úgy nevezett percutan (bőrön keresztüli, fedett módon), mini lyukakból kerülnek a csigolyákat rögzítő csavarok és azokat egymással összekötő rudak behelyezésre. Tehát mivel az ilyen ellátás a hétköznapok részévé vált, már a standard műtétek közé sorolható.

Az ilyen minimál invazív műtétek előnye, hogy az izomzat nem kerül leválasztásra a gerincről, sem az izmot borító pólya (fascia) nem kerül leválasztásra, szemben a hagyományos hátsó gerincfeltárással. Korábban a példaként említett törésekhez rutin szerűen egy az operálandó szakaszt végig érő, adott esetben 15-30 cm-es metszést ejtettek, az izomzat pólyáját (fasciát) a középső, hátra tekintő csigolyanyúlványok mentén mindkét oldalon áthasították és az izmot a gerincről leválasztották, két oldalra félre húzták, így tárva fel az operálandó gerincszakaszt. Az elülső vagy oldalsó gerincfeltárásoknál is míg, korábban 15-30 cm-es metszéseket is ejtettek, úgy ezek helyett ma már 5-8 cm-es metszések is sok esetben elégségesek.

Természetesen számos tényező befolyásolja, hogy adott beteg, adott problémája esetén milyen feltárást érdemes választani. Sok esetben nem a minimál invazív eltárás a legracionálisabb választás.

A minimál invazív technikákat tekintve lásd a minimál invazív műtétek fejezetet.

Miről szerezhet információt a továbbiakban ebben a fejezetben?

Ebben a fejezetben a nagyobb, szokványos, nyílt feltárásokból végzett műtétekről ejtek pár szót, mivel azok a legelterjedtebbek a világon és sok esetben csak azok alkalmazásával oldható meg egy-egy szituáció, vagy a minimál invazív erőltetése esetleg több kárt okozna, mint hasznot hozna adott páciens esetén.

Mivel az összes gerincsebészeti eljárás bemutatását a honlap keretében nem látom célszerűnek, így inkább csak impresszió szerzése céljából mutatok be példákat a nyílt műtétekre, egyszerűbbeket és komplikáltabbakat.

Ágyéki gerincstabilizáció és azzal kombinált idegfelszabadítás

Ágyéki gerincstabilizáció, álló munkakört ellehetetlenítő, derékfájdalmakat okozó, 5. ágyéki csigolya csúszása miatt. A megcsúszott 5. ágyéki csigolya és a keresztcsont közti porckorong helyére távtartó és saját csont került a csigolya stabilizálása és a csigolya, valamint a keresztcsont összenövesztése céljából. A stabilizálást az 5. csigolyába és a keresztcsontba vezetett egy-egy pár csavar, illetve az azokat mindkét oldalon egy-egy összekötő rúd fokozza. Az 5. csigolya visszahúzásra került.

Több szintes gerincstabilizáció és gerinccsatorna szűkület oldása

Többszörös gerinccsatornaszűkület és instabilitás miatt 4 szintes fúzió, gerinccsatornafeltágítás történt. Az (a) MRI és (b) CT képen látható az ágyéki 2.-3., 3.-4., 4.-5. csigolyák és az ágyéki 5. csigolya, valamint a keresztcsont közti porckorongok magasságában a gerinccsatorna szűkülete. Megfigyelhető az instabilitás miatt a csigolyák előre, illetve hátra csúszása, a porckorongok helyén gázbuborék zárványokkal társulva. Az idős beteg esetén a gerinccsatorna hátsó fala eltávolításra került (csigolyaívek sora került kivágásra), a gerinccsatorna kitágításra került (c). A porckorongok helyére pedig csontőrlemény, illetve távtartó került (TLIF technikával), valamint az érintett szakasz rudas-csavaros stabilizálása történt (d).

Revízió

Revízió, azaz korrekció az ágyéki gerincszakaszon, műtéti elégtelenség szintézis szétesése, következményes csigolyacsúszás miatt (4. és 5. ágyéki csigolya közén, a porckorong helyére tett „csontcement” pótlás összetörte az 5. csigolyát és azon előre csúszva magával vitte előre a 4. csigolyát). Az elváltozás erős derékfájdalmakat okozott, mely miatt a páciens csak rövid idegi tudott állni, járni. Eltávolításra került a meglazult csavaros-rudas rendszer, a megcsúszott porckorongpótló „csontcement” eltávolításra került és az 5. csigolya felső felének „újra szabásával” új távtartó behelyezése, 4. csigolya visszahúzása, kiegészített hátsó stabilizálás történt.

Komplex ágyéki törés ellátása

Komplex 1. ágyéki csigolyatörésének ellátása, a törött csigolyatest eltávolításával, annak implantátummal való pótlásával, a gerinccsatorna feltágításával, következményesen a gerinccsatornában a gerincvelő végének, az idegrostok eredésének a felszabadításával, rudas-csavaros rögzítéssel

Többszörös gerinctörés több lépcsős ellátása

Többszörös törés (1. és 2. ágyéki csigolya), instabillá váló medence (keresztcsont törése), ágyéki 5. csigolya fejlődési rendellenességből fakadó csúszása miatt összetett ellátás. Első lépcsőben csavaros-rudas rendszerrel stabilizálásra kerültek a törések, a medence stabilizálásával együtt (csigolyák, keresztcsont és a csípőlapátok összerögzítésével) és feltágításra került a gerinccsatorna. Későbbiekben a súlyosan összetört 1. ágyéki csigolyatest került eltávolításra és protézissel való pótlásra. Végül a többi törés gyógyulása után megrövidítésre került a stabilizáló rendszer, illetve egyúttal korrekcióra került az 5. ágyéki csigolya csúszása, mely a sérülés előtt derékfájdalmakat okozott.

„Egyszerűbb” háti porckorongsérv

MRI harántmetszeti képen (a) látható a porckorong körbe rajzolva halvány kék vonallal, pirossal a megnyomott gerincvelő, a beszűkült gerinccsatornában (nyíl mutat rá) és a gerinccsatornát hátulról szűkítő, megvastagodott sárga szalagok. (b) képen egy szelettel lejjebb szintén a megnyomott gerincvelő látszik pirosra színezve (nyíl mutat rá), a gerincvelőt a porckorong felől megnyomó porckorongsérvvel, mely kékkel került megvastagításra. (d) és (e) MRI képeken oldalról látható a háti gerincszakasz egy része, abban a gerinccsatornával, a gerinccsatornában pedig a megnyomott gerincvelővel. (d) képen a gerincvelőt megnyomó porckorongsérv és a megvastagodott sárga szalag látszik (kékkel színezve). (e) képen pedig a megnyomott gerincvelő került pirossal ábrázolásra. Nyíl mutat a problémás területre. (c) oldalirányú röntgen képen a sérvesedett porckorong helyére ültetett távtartó, illetve a szomszédos csigolyákat összekötő csavaros-rudas rendszer ábrázolódik. Nyíl mutat a távtartóra, melynem jelölői láthatók kis fehér pontok képében. (f) CT rekonstrukciós képen oldalról lehet látni az operált gerincszakaszt. Kék vonalak jelölik a feltágult gerinccsatorna elülső és hátsó falát. Nyíl a feltágított területre mutat.

Komplikáltabb háti porckorongsérv

Az (a) CT haránt irányú rekonstrukciós képen nyíl mutat a gerinccsatorna nagy részét kitöltő, ovális alakú, csontos porckorongsérvre, mely mögött kifli alakúra szűkült a gerinccsatorna, benne az összenyomott gerincvelővel (kékre színezve). (b) képen maga a porckorongsérv került kékre színezésre (nyíl mutat rá). (e) és (f) CT képeken oldalról nézünk rá a gerincre. Látható a gerinccsatorna, az azt szűkítő porckorongsérvvel (nyíl mutat rá). (f) képen kék vonalak jelzik a beszűkült gerinccsatorna elülső és hátsó falát. (c) CT harántképen látható az eltávolított porckorongsérv, illetve mellette levő csontállomány, az azok helyére ültetett távtartó (fehér kerek képlet) és a feltágult gerinccsatorna (kék vonallal került körbe rajzolásra, nyíl mutat rá). (g) képen oldalból látható az operált gerincszakasz a feltágult gerinccsatornával, melynek elülső és hátsó falát kék vonalak jelzik. Nyíl mutat a feltágított gerinccsatornarészre. Látható a távtartó, csigolyapótló prothesis az eltávolított porckorong magasságában. (d) röntgenképen szemből, (h) képen oldalról látszik a stabilizáló konstrukció.

Gerincdaganatok

Az (a) MRI képen a háti gerincszakasz látható oldalról; kék nyíl mutat a gerinccsatornábani, a gerincvelőt összenyomó „krumpli” szerű daganatra. (b) és (c) harántmetszeti képeken nyíl mutat a daganatra. (d) képen a (c) képen is látható daganatot kékkel, az összenyomott gerincvelőt pedig pirossal színeztem át. Műtét utáni állapot látható az (e) és (f) képeken, ahol a gerincvelő már szabadon látható, körben agyvízzel (ami normális); a hullámos torz részek a gerincet stabilizáló rudas-csavaros fémrendszer okozta képtorzulás.

Az MRI képen (a) a háti 12-es csigolyában látható oldalról daganat, mely a gerinccsatornába tör (nyíl mutat rá). (b) képen harántmetszetben látható a gerincdaganat, mely a csigolyát tette tökre, a gerinccsatornába tör és hátra fele összenyomja a gerincvelőt (nyíl mutat a daganatos csigolyára). (c) képen ugyan az a metszet látható, mint (b) képen, csak a daganattal érintett területet került kékkel jelölésre. Kontroll röntgen képen oldalról (d) és CT képen homloksíkban (azaz szemből) (e) látható az eltávolított csigolya, annak a helyére ültetett távtartó és a rudas-csavaros stabilizáló rendszer.

Spondylodiscitis

(a) és (b) képeken a Th11-es, a Th12-es csigolyát és a köztük levő porckorongot érintő, jelentős szöglettöréssel és gerinccsatorna szűkülettel társuló gyulladás látható MRI és CT oldalirányú képeken. A (c) képen a rekonstrukció utáni oldal röntgenkép látható, míg a (d) képen ugyan látható CT felvételen. A nyilak mutatják az elváltozást és a szétesett csigolyák helyére ültetett távtartót. Az (e) haránt irányú képen szétesett csigolyatest látható, a kontúr széttöredezésével. A szintén haránt irányú (f) képen pedig a csigolyatest helyére ültetett prothesisre mutat a nyíl, mely műcsonttal van feltöltve.

Scoliosis (gerinferdülés) korrekciója

Az (a) és (e) képen a beteg műtét előtti teljes álló gerinc röntgenképe látható szemből és oldalnézetből. (b) és (f) képen az ágyéki gerincszakasz látható röntgenképen szintén műtét előtt. A (c) és (g) képen a műtét utáni, korrigált helyzet látható CT képeken. Szintén a korrigált helyzet látható a (d) és (h) röntgenképeken.

A gerinc görbületének korrekciós műtéte

Az (a) képen CT rekonstrukción látható egy korábbi csigolyatörés ellátása során kialakult gyulladás eredményeként létrejött durva gerincdeformáció, mely során a gerinc előre dőlt. A kék nyíl mutatja a deformáció helyét bent levő implantátumokkal. A (b) oldal teljes gerinc, álló röntgenképen az említett elváltozás korrekciós műtétének eredménye látható, mely nem kielégítő. Ugyan a durva szöglettörés jelentős mértékben mérséklésre került, de az egyensúlyvonal még lényegesen a keresztcsont platója előtt fut. Kék vonal mutatja az egyensúlyvonalat és piros jelöli az egyensúlyvonal ideálistól való távolságát. (c) képen a végleges állapot látható, újabb korrekciós műtét eredményeként, mely során az ágyéki 4. csigolyából egy ék került kivágásra, hogy az a fölötti gerincszakasz visszabillenthető legyen. Kék vonal jelöli az új helyét az egyensúlyvonalnak, mely most már a keresztcsont platóján fut át és nyíl mutatja a helyre állított ágyéki (derék) görbületi ívet. (d) szemből mutatja a végleges, korrigált állapotot.

Nyaki gerinccsatornaszűkület

A C5-7 csigolyákat érintő szakaszon végig, mind a porckorongok, mind a C6 csigolya mögött látható gerinccsatornaszűkület a bal oldali MRI képen (oldal irányú kép), valamint a C3-4 csigolya közén, a porckorong magasságában szintén szűkület (nyilak mutatják a szűkületek helyét). A jobb oldali képen a szűkületek oldása utáni állapot látható CT felvételen. A C3-4 csigolya közén porckorong eltávolításával, annak helyére fix távtartó ültetésével és lemezes stabilizációval történt a szűkület megoldása, míg a kiterjedt szűkület esetében két porckorong és a köztük levő csigolyatest részleges eltávolításával, helyükre csigolyapótló prothesis implantációjával és szintén lemezes stabilizációval került megoldásra a szűkület.

Nyaki csigolyaficam

Oldal irányú CT rekonstrukciós képen látható a C6 csigolya töréssel társuló ficama (a és b). Az (a) képen a C6 csigolyatestnek az alatta levő (C7) csigolya elé csúszása látható (nyíl ábrázolja). A (b) képen az ízület felső felének, az alsó elé ugrott (ficamodott) állapota látható (nyíl mutatja).

(c) és (d) képeken a nyakcsigolya ficamának korrekciója utáni állapot látható a CT felvételeken. (c) képen a szétszakadt porckorong helyén látható csontblokk, távtartóként, illetve lemezes csavaros elülső stabilizáció (nyíl mutatja). Látható, hogy a gerinccsatorna átmérője és a csigolyák harmonikus ívű sora helyreállt. A csavarok pedig átérik a csigolyatestet, azaz duplán tartanak, az elülső és hátsó falban is kapaszkodva. (d) képen látható, hogy helyére került az egyik oldali ízület felső felét adó ízületi nyúlvány (nyíl mutatja).

Komplex nyaki törésellátás

Nyaki 5. és 6. csigolya határán szakadt szét a porckorongok és szalagok mentén elcsontosodott gerinc (Bechterew-kór). Mivel ilyenkor a gerinc úgy tekintendő, mint egy bot, így mivel az eltört bot két szárát sem lehet röviden stabilan egymáshoz rögzíteni, ilyen esetben is hosszú rögzítésre kényszerülünk. A stabilitást maximálni akkor lehet, ha elölről és hátulról is rögzítésre kerül a gerinc, azaz 360°-os stabilizációt hozunk létre.

© Copyright - Dr. Kővári Viktor Zsolt