Fogalomtár

Azokat a fogalmakat gyűjtöttem össze, amiket a hétköznapokban a legfontosabbaknak találtam.

A fogalomtár tartalmaz hétköznapokban használt, nem orvosi szaknyelvi kifejezéseket is.

Remélem, hogy segítségére válik az orvosi leletekben való eligazodásban!

fájdalom, így pl. nyakfájdalom: cervicalgia

Ízület

ízületi kopás, pl. csípőízületi kopás: coxarthrosis

ízületi gyulladás, melyből az – itis végződés utal a gyulladásra

a csigolyák hátra tekintő, a csigolyaívről eredő, processus spinosusnak nevezett nyúlványának a szomszédossal való összeéréséből, összecsiszolódásából adódó elváltozás, mely az ágyéki (tehát derék) tájékon jellemző

lásd Spondylitis ankylopoetika

gerinccsatorna (lásd pirosan színezett terület)

a gerinc nyaki szakaszát érintő elváltozás. Pl.: Cervicalis csigolya, nyaki csigolyát jelent

nyakból karba sugárzó fájdalom. Idegi eredetű fájdalomra értik

nyak

farokcsontfájdalom (os coccygis: farokcsont)

(lásd pirosan színezett terület)

ágyéki (lumbalis) gerincszakaszon
oldalnézet


ágyéki (lumbalis) gerincszakaszon
harántmetszet


ágyéki (lumbalis) gerincszakaszon
harántmetszet


ágyéki (lumbalis) gerincszakaszon
harántmetszet


ágyéki (lumbalis) gerincszakaszon
oldalnézet

ágyéki (lumbalis) gerincszakaszon
harántmetszet

nyak

Borda

elektromágneses sugárzással alkot képet. A sugárzás típusa megfelel a röntgensugárzásnak és így nagy dózisban károsítja a szervezetet, mivel ionizáló sugárzás

nyaki gerinc harántmetszeti kép


ágyéki gerinc (derék) harántmetszeti kép


nyaki gerincszakasz


nyaki gerincszakasz oldalról

háti és ágyéki szakasz
oldalról

a csigolyák közti porckorong gyulladása. A gyulladást vagy a vérárammal, vagy gerincműtét során közvetlenül a porckorongba jutó baktérium okozza. Önmagában ritka, általában a szomszédos csigolyatestek is érintettek a gyulladás által, mely esetben már spondylodiscitisről beszélünk. Lásd spondylodiscitis

gyűjtő fogalom, melybe a csigolyák közti porckorong minden elváltozása bele tartozik

lásd porckorongsérv

csigolyák közti porckorong (lásd pirosan színezett terület)

harántmetszeti MRI kép

oldal nézeti gerinc MRI

a csigolyák közti porckorong falának meggyengüléséből adódó, porckorongfal előboltosulás. Ez az állapot még nem sérv, de bizonyos esetekben okozhatja ideggyök, vagy a gerincvelő megnyomatását

rándulás. Ez esetben az ízület felszínei a baleset során átmenetileg eltávolodnak egymástól, az ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de az ízületi fej a vápát nem hagyja el

hátfájás

a hátat érintő elváltozás, vagy hátul levő elváltozás.

hát

az a lyuk, ahol az ideggyök kilép a gerinccsatornából és elhagyja a gerincet (lásd pirosan színezett terület)

ágyéki gerinc harántmetszeti kép

ágyéki gerinc oldalnézet

a foramen intervertebrale szűkülete, melyet okozhat porckorongsérv, vagy a kisízületek kopásából adódó csontfelrakódás (lásd pirosan színezett terület)

nyaki, azaz cervicalis harántmetszeti kép

ágyéki (derék), azaz latinul lumbalis oldalirányú és harántmetszeti kép

törés

ágyéki (lumbalis) gerinctörés oldalirányból és harántmetszetben

három különböző nyaki (cervicalis) gerinctörés (az első 2 oldalirányból, a 3. harántmetszetben)

porckorongsérvet jelent (a gerinc nem tud sérvesedni, helytelen kifejezés). Lásd a porckorongsérvnél

olyan túlzott, a normálisnál nagyobb mértékű ízületi mozgás, mely hátterében nem áll anatómiai, alaki (morfológiai) elváltozás, mint pl. törés, szalagszakadás, szalaglazulás és az ízület stabilizálható az azt áthidaló izmok szükséges megerősítésével

(gerinc instabilitás)

olyan kóros állapotot jelent, amikor a csigolyák közt a normálisnál nagyobb terjedelmű mozgás jön létre anatómiai elváltozás például törés miatt, vagy az ízületet áthidaló szalagok elszakadása miatt. Instabilitás létrejöhet degeneratív, azaz kopásos alapon is: az adott csigolyák közti porckorong folyadéktartalma csökken, a rostszerkezete tönkremegy, rugalmassága, magassága csökken, valamint ezzel szinkron a csigolyákat összekapcsoló kisízületek tokja meglazul és a csigolyákat összekötő szalagrendszer meglazul. A fentiek következménye a “lötyögés”, ami súlyos esetben az idegi elemek, így a gerincvelő és az ideggyökök károsodásához vezethet. Ez az állapot manuálterápiával nem kezelhető, mert az ok nem funkcionális, azaz visszafordítható, hanem konkrét anatómiai, alaki (morfológiai) elváltozás!

idegi eredetű alsó végtagba, azaz lábba sugárzó fájdalom, derékfájdalom nélkül. Az emberi test leghosszabb idege a nervus ischiadicus, mely az ágyéki és a keresztcsonti ideggyökökből összeszedődve vastag fonatot képezve a farpofa alatt lép ki a comb hátsó oldalára, ahol elágazódik. Ettől függetlenül nem csak ennek az idegnek a lefutása mentén fellépő fájdalmat szokták ischialgiának nevezni, hanem gyakran egyéb, szintén az alsó végtagon lefutó ideg menti fájdalmat is illetik e névvel

lásd csigolyák közti kisízület

ez esetben a csigolyák közti kisízületre gondolunk, amelyeknél blokkolódás esetén a mozgástartomány beszűkül valamilyen irányba. A mozgásbeszűkülés gyakran egyszerre több irányban is jelentkezik. Fontos kihangsúlyozni, hogy a manuálterápia nyelvezetében vett kisízületi blokk funkcionális, azaz visszafordítható folyamat. Angolul subluxationak hívják a kisízületi blokkot, de ez nem azonos a hagyományos nyugati orvoslásban használt subluxatio fogalmával. Ez esetben nem egy konkrét anatómiai, alaki elváltozásról van szó

háti kyphotikus görbület

kóros háti kyphotikus görbület


kóros nyaki kyhotizálódás

a gerinc hátra tekintő görbülete, mely a háti szakaszon természetes, de mértéke lehet kóros, illetve a nyaki, valamint az ágyéki szakaszon való előfordulása kóros

agyvíz

a gerinc előre tekintő görbülete, mely a nyaki és az ágyéki (derék) szakaszon természetes

ez egy túlmisztifikált szó a laikusok számra. Összesen annyit jelent, hogy derékfájás. Sem a fájdalom milyenségét, sem az erősségét nem határozza meg

a gerinc ágyéki szakaszát, azaz a derekat érintő dolog. Pl.: lumbalis csigolya, ágyéki csigolyát jelent vagy a lumbalis porckorongsérv, az ágyéki csigolyák közti porckorong sérvét jelenti

alsó végtagba, azaz a lábba sugárzó derékfájdalom. Adott esetben csak például farig sugárzik

ízületi ficam. A ficam azt jelenti, hogy az ízfelszínek teljes mértékben elcsúsznak egymástól, melyet általában az ízület körüli tok és szalagok szakadása kísér. A gerinc kisízületei tekintetétében az egyik ízfelszín lecsúszik a másikról teljesen

mely során egy erős statikus mágneses térrel az emberi szövet vízmolekuláiban lévő hidrogénmagot (egyszerű proton) polarizálják és a polarizált hidrogénmagoknak nagyfrekvenciás rádióhullámokkal történt besugárzással energiát adva kilendítik őket, ezzel megzavarják az egyensúlyi állapotukat. A besugárzás kikapcsolása után detektálják, rögzítik azokat az elektromágneses hullámokat, amelyeket a polarizált helyzetükből kimozdult hidrogénmagok egyensúlyi állapotukba való visszatérésük során bocsátanak ki, majd ezekből az adatokból alkotnak képet. Az MRI vizsgálat során nincs ionizáló, szövet/DNS károsító sugárzás, mint ami a CT-nél, vagy a Röntgen-film készítésénél van. Viszont az MRI és a CT vizsgálat ugyanarról a szervről adott esetben különböző információt ad (sokszor egymást kiegészítőt!)

nyaki és háti szakasz


ágyéki szakasz


ágyéki harántmetszeti kép

nyaki harántmetszeti kép

izom (rövidítése: m.)

gerincvelő (lásd pirosan színezett terület)

ágyéki (lumbalis) gerincszakasz


háti (thoracalis) gerincszakasz

nyaki (cervicalis) gerincszakasz

a gerincvelő kóros elváltozása pl.: tartós megnyomatás, vagy vérkeringési zavar miatt (lásd pirosan színezett terület)

ideg, rövidítése: n.

csont

csontritkulás

csontsűrűségmérés

a csigolyák közti porckorong sérve, mely azt jelenti, hogy a porckorong több rétegből álló erős, kötőszövetes fala (anulus fibrosus) meggyengül, átszakad és a porckorong belsejét alkotó rugalmas anyag (nucleus pulposus) kibuggyan a lyukon át. A kiszakadt darab nyomhatja a gerincvelőt vagy egy (esetleg több) ideggyököt, melyek idegrendszeri eltéréssel, adott esetben fájdalommal járhatnak (lásd pirosan színezett terület)

Nyaki porckorongsérv

Háti (thoracalis) porckorongsérv

Ágyéki (lumbalis) porckorongsérv

lásd discusprotrusio

röntgensugárzással létrehozott képalkotási forma. A röntgensugár egy elektromágneses sugárzás, mely ionizáló, így élettanilag veszélyes, nagy dózisban káros

a keresztcsont (sacrum) és csípőlapátok (os ilium) közti ízület, rövidítése SI ízület. A sacroiliacalis ízületből két darab van, a keresztcsont két oldalán. Ezen ízület gyulladását sacroileitisnek nevezik

keresztcsonti ízület gyulladása

keresztcsont

oldalirányú röntgen


oldalirányú röntgen

oldalról nézve CT

több csigolyára terjedő, általában a háti gerincszakaszt érintő, a görbületének (kyphosis) fokozódásával járó, serdülőkori megbetegedés. Ritkán a hát és az ágyéki (derék) gerincszakasz átmenete, vagy az ágyéki szakasz érintett. A csigolyatestek elülső részének magassága csökken, azaz ék alakúvá válnak. A csigolyák zárólemezének csontosodási zavara áll a háttérben. A háti szakaszon legalább 3 egymás melletti csigolya érintett. Jellemző, hogy a hátizomzat gyenge és így nagyobb terhelés esik a csigolyák elülső részére. Körülbelül 11%-ban fordul elő Magyarországon. 50%-ban öröklődik!

Többségében átmeneti fejlődési zavart okoz, és mértéke nem fokozódik. Az esetek kis hányadában mértéke fokozódik.

10 éves korig gyakran panaszmentes, csak a szülőknek tűnik fel a rossz tartás, vagy a gyermek fáradékonyságot említ. Ilyenkor általában még aktív izomerővel korrigálható a görbület. Később, kb. 18. éves korig, a lapockák közti fájdalom a jellemző, mely mértéke álláskor, üléskor, terheléskor fokozódik. A serdülő kort követően a panaszok megszűnnek, a görbület fixálódik. Később az érintett csigolyák nyomásra érzékenyek, illetve fájdalmasak lehetnek. A kopásos jelenségek ezen a szakaszon gyorsabban zajlanak.

A panaszok, fájdalmak tekintetében semmilyen összefüggés nincs a görbület súlyossága közt!

Az elváltozás az esetek zömében állapot és nem betegség!

a gerinc oldalirányú görbülete (kórosnak tekintendő). Hétköznapi nyelven a scoliosist nevezik gerincferdülésnek.

Vannak ismeretlen okú scoliosisok. Ezek közt említhető, az úgynevezett funkcionális scoliosis, tehát csont, szalagrendszer és ízületi elváltozás nélküli, korrigálható, tartási rendellenességből, gyenge hátizomzatból adódó, főként serdülő lányokat érintő, általában balra domborodó (konvex), nagy ívű, borda púppal nem járó elváltozás.

Az ismeretlen okú, csigolyadeformitással járó, úgynevezett strukturális (tehát valós alaki elváltozással járó) scoliosisokban van bordapúp, a csigolyák egymáshoz képest elcsavarodnak és maguk a csigolyák is csavarodnak saját alkotó elemeikhez képest. Leggyakoribb 10-12 éves korban, majd fokozódhat, súlyos gerinc- és mellkasdeformitásokat okozva. A domború (konvex) oldalon a bordák kiemelkednek, ívük fokozódik, míg a homorú oldalon a bordák görbülete csökken és előrébb nyúlnak. A csigolyatestek a domború oldalról a homorú felé ékszerűvé válnak. A háti görbület (kyphosis) csökken, és akár átcsaphat előre tekintő domborulatba (lordosis). A folyamat minél korábban jelentkezik a serdülés során, annál több ideje van a csontosodás lezáródásig deformálódni! Sajnos a helyzet a csontosodás befejeződésével is tovább romolhat. Lányoknál 2 évvel a menses megjelenése után a csontosodás általában befejeződik. Fűzőt csontosodás befejeztéig szoktak hordatni.

Vannak ismert okú scoliosisok, melyek közt találhatóak veleszületett csigolyadeformitások (pl.: ékcsigolya, félcsigolya), borda fejlődési rendellenességek talaján kialakult, már az első életévben jelentkező, vagy rendszerbetegségek talaján kialakuló scoliosisok (pl.: Marfan-szindróma), később szerzett alaki eltérések miatt fellépő gerincferdülések.

A fentiekből következik, hogy manuálterápiával az alaki változással járó scoliosist nem lehet megoldani, csak a következményes blokkokat lehet oldani és a tüneteken ilyen módon enyhíteni. A funkcionális scoliosisban lényegesen több helye és szerepe van a manuálterápiának.

A felsoroltak csak kiemelt példák, részletesen szakkönyvekben lehet utána nézni.

ANIMÁCIÓ: http://www.spineuniverse.com/conditions/scoliosis/scoliosis-animation

csigolyaív záródási zavar a kisízületi nyúlványok mögött, fejlődési rendellenesség keretében. Ez az elváltozás gyakori jelenség. Ha ehhez nem társul az agyhártyák, esetleg azok tartalmának (magasságtól függően ideggyökök, vagy a gerincvelő) előesése a gerinccsatornából, akkor nincs jelentősége, ezt hívják spina bifida occulta-nak (rejtettnek)

a gerincet érintő olyan autoimmun gyulladásos folyamat, mely annak elmerevedéséhez, a csigolyák egymással való összecsontosodásához vezet. A gyulladásos elváltozás és csontosodás a kisízületeken át és a szalagokon át megy végbe. A röntgen-felvételeken a folyamat előrehaladtával a gerinc bambuszbothoz hasonlatossá válik. Amennyiben a folyamat “csak” a gerincet érinti, úgy Bechterew-kórnak, ha a nagy ízületeket is érint, mint a csípő, térd, váll, akkor Strümpel-Marie-kórnak hívjuk. Jellemző a nyugalmi és az éjszakai fájdalom, idővel a bordák rögzülése miatt a mellkasi légzés megszűnése. Gyakori a háti kyphotikus görbület fokozódása

a csigolyák közti porckorong és a szomszédos csigolyák gyulladása. A gyulladást vagy a vérárammal, vagy a porckorongot, csigolyákat érintő gerincműtét során közvetlenül a porckorongba, csigolyákba jutó baktérium okozza

ágyéki szakasz, MRI, oldalnézet


ágyéki szakasz, MRI, harántmetszet


háti szakasz, CT, oldalnézet


háti szakasz, CT, harántmetszet

a szétesett porckorong és a törmelékesre szétesett szomszédos csigolyatestrészek

egy adott csigolya elcsúszását jelenti az alatta levőn. Ennek hátterében állhat spondylolysis (lásd ott), illetve lehet degeneratív, tehát kopásos hátterű. A degeneratív esetekben a csigolyák közti porckorong ellapul, rugalmassága, folyadéktartama csökken, a csigolyák közti kisízületek tokja és a csigolyák közti szalagrendszer meglazul, így a stabilitás csökken és a felül levő csigolya elcsúszhat. Mivel az utóbbi esetben a csigolyatest és az ív folytonossága megtartott, így a csigolya elcsúszásával a gerinccsatorna beszűkül! Az elcsúszás mértékét egy szerzői névvel illetett beosztással adjuk meg, mely a Mayerding-gradus

csigolyaelcsúszás ágyéki szakaszon, röntgenképen


a gerinccsatorna beszűkülésével járó csigolyaelcsúszás ágyéki szakaszon, MRI képen

a gerinccsatorna beszűkülésével nem járó csigolyaelcsúszás ágyéki szakaszon, MRI képen

csigolyaív-megszakadás. Két fő változata van. Az egyik, hogy a csigolyaív a csigolya kisízületi nyúlványai közti, úgynevezett interarticularis területen szakad meg, legtöbb esetben mindkét oldalon. Hátterében állhat fejlődési rendellenesség (össze sem csontosodnak a több csontosodási magból kiinduló csontrészek), állhat fáradásos törés (általában alulfejlett szakaszt túlzott fizikai megterhelés ér, akár ismételten) és lehet daganat okozta csontpusztulás következményes töréssel.

A másik a nagyobb trauma, tehát baleset kapcsán létrejött folytonossághiány, aminek az oka törés, mely törés nem a már említett kisízületi nyúlványok közt jön létre!

Az ívmegszakadás eredménye az lehet, hogy a csigolyatest és hozzá rögzülő törés előtti részek előre csúsznak az alatta levő csigolyán és a törés mögötti csigolyaív pedig marad a helyén, ennek eredményeként a csigolya két darabja eltávolodik egymástól. Ez esetben a gerinccsatorna nem szűkül be!

normál ágyéki szakasz CT
oldalról


spondylolysis

folytonossághiány pirosan

a csigolyák és köztük levő porckorongok kopásával, elhasználódásával járó (tehát degeneratív) folyamatok összefoglaló neve. A porckorong víztartalma, rugalmasság csökken, fala meggyengül. A porckorong ellapul és fala körkörösen, vagy a csigolyaperem egyes szakaszainak megfelelően kiboltosul, a csigolyatestek közti távolság csökken. A porckorong szomszédságában levő két csigolyát összekötő szalagrendszerek meglazulnak és így a porckorongot felülről határoló csigolyatest “lötyögőssé” válik. A porckorong menti csigolya-zárólemezek egyenetlenné válnak, szerkezetük megváltozik. Az extra mozgások miatt a csigolyatest peremén eredő hosszanti szalagok kóros vongálódása lép fel, mely azok túlfeszülése miatt csontképződést vált ki a csigolyaperemeken. A csigolyatest peremén fellépő csontképződés és a hosszanti szalagok elcsontosodása peremszéli csőrképződésekben és a csigolyatesteket összekötő csonthidak formájában nyilvánul meg, melyek stabilizációs jelenségek. A csontos felrakódásoknak, melyeket osteophytáknak nevezünk, a csigolyák elülső és oldalsó peremein nincsen különösebb jelentőségük, a hátsó, illetve a hátsó-oldalsó peremeken azonban a gerinccsatornát és a csigolya közötti lyukakat, ahol az idegek kilépnek, szűkíthetik. Ez a jelenség társul a csigolyákat összekötő kisízületek kopásával (spondylarthrosis) és azok szélein való csontfelrakódással, mely a gerinccsatorna további beszűküléséhez járul hozzá.

spondyloticus (“kopott”)
szemből


normális ágyéki
szakasz szemből


spondyloticus (“kopott”)
oldalkép

normális ágyéki
szakasz oldalkép

szűkület pl.: stenosis canalis spinalis gerinccsatorna szűkületet jelent (lásd pirosan színezett terület)

normális ágyéki (lumbalis )gerinc
harántmetszeti kép


kóros ágyéki (lumbalis )gerinc
harántmetszeti kép


normális ágyéki gerinc MRI oldalkép

kóros ágyéki gerinc MRI oldalkép

lásd stenosis

részleges ízületi ficam. A gerinc kisízületei tekintetétében az egyik ízfelszín a normálisnál fokozottabban, de nem teljesen csúszik le a másik ízfelszínről és abban a pozícióban vagy rögzül, vagy nem. A subluxatio kifejezést alkalmazzák angol irodalomban a kisízületi blokkra és ez némi fogalomzavart eredményezhet.

a gerinc háti szakaszát érintő elváltozásokat értjük alatta, noha a hát a dorsum. Pl.: thoracalis csigolya, háti csigolyát jelent. A rövidítése csigolyák, vagy porckorong esetén Th. Csigolyák esetén használják a D rövidítését is, mely a dorsum kezdőbetűje, mely valóban a hátat jelenti

mellkas

daganat (a daganatoknak számos szövettani formája van nem láttam értelmét itt kitérni egyesekre).

ugyanaz a daganat MRI képen


nyaki és felső háti gerincszakasz
MRI oldalnézet


harántmetszeti kép a háti gerincszakaszon


normál nyaki gerinc CT


daganatos CT

rosszindulatú daganat, ami a gerinccsatornába és azon kívül is terjed

ágyéki gerincszakasz MRI oldalnézet


harántmetszeti kép az ágyéki gerincszakaszon

rosszindulatú daganat, ami a gerinccsatornába is terjed

jóindulatú daganat a gerinccsatornában, az agyburkon belül, de a gerincvelőn kívül a háti szakaszon

csigolya (lásd pirosan színezett terület)

ágyéki gerinc MRI oldalnézet


ágyéki gerinc rtg. szemből


ágyéki gerinc CT oldalnézet

ágyéki gerinc CT harántmetszet