Jogszabályok

11/1997. (V. 28.) NM rendelet

a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről

A természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A nem-konvencionális gyógyító és a természetgyógyászati (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) eljárások körébe tartozó tevékenységi csoportokat (a továbbiakban: tevékenység), az annak végzésére jogosult személyek körét, valamint a kiegészítő, illetve helyettesítő tevékenységeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. § (1) A betegség megállapítása és a terápiás terv elkészítése, a beteg egészségi állapotának figyelemmel kísérése orvosi feladat. Az orvos vagy a beteg kezdeményezésére, a tevékenység végzésére képesített – nem orvos – személy részt vehet a beteg ellátásában, és a nem-konvencionális gyógymódot a (2) bekezdés kivételével, a természetgyógyászati képesítésének megfelelően előzetes orvosi vizsgálat, illetve szakellátás után vagy azzal párhuzamosan, a beteg rendszeres orvosi ellenőrzése mellett – kiegészítő tevékenységként – önállóan végezheti. Amennyiben a nem orvos, tevékenység végzésére képesített személy bevonását az orvos kezdeményezi, ehhez a beteg beleegyezése szükséges. A tevékenység megkezdése előtt az azt alkalmazni kívánó orvos is elvégezheti az előzetes szakorvosi vizsgálatot, amennyiben rendelkezik olyan szakorvosi képesítéssel, amely feljogosítja a beteg szakorvosi vizsgálatára és ellátására. A szakorvos – gyógyítói szabadságával élve – saját szakterületén belül megválaszthatja, hogy azon nem-konvencionális tevékenységek közül, amelyek elvégzésére jogosult, melyiket alkalmazza kiegészítő, és melyiket helyettesítő gyógymódként. Ha a beteg saját gyógykezelésébe természetgyógyászt kíván bevonni, azt a kezelőorvos nem akadályozhatja meg.

(2) A tevékenység végzésére képesített nem orvos személy az orvos által felállított diagnózissal kapcsolatos terápiát nem módosíthatja, a beteget nem kezelheti előzetes orvosi vizsgálat nélkül, illetve az orvosi kezelés alatt álló személy esetén köteles konzultálni a kezelést végző orvossal; továbbá nem rendelhet és nem végezhet szervekbe, szövetekbe hatoló beavatkozást és akupunktúrát, kivéve a szenvedélybetegek leszoktatására alkalmazott fülakupunktúrát.

(3) A nem-konvencionális gyógyító eljárásokon alapuló pszichoterápiás tevékenységet, illetve módszereket, pszichodiagnosztikus eljárást csak pszichiáter szakorvos és pszichoterápiás klinikai képesítéssel rendelkező orvos, valamint – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – klinikai szakpszichológus végezhet. 

3. § (1) A tevékenységet végző személyek és szervezetek az egészségügyi dolgozókra vonatkozó jogszabályok és etikai normák szerint működnek.

(2) A gyógyító-megelőző ellátásban előírt dokumentációban rögzíteni kell különösen a kiegészítő nem-konvencionális eljárás indokát, a beteg állapotát és annak változását.

(3) A tevékenység gyakorlása során az azt végző személy nyilvántartja a 2. számú melléklet szerinti adatokat.

4. § (1) A tevékenység végzése során
5. a) a külön jogszabály alapján az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI), illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: ÁNTSZ OTH) által gyógyszerként törzskönyvbe bejegyzett gyógyszer,
6. b) az OGYI által külön jogszabály alapján nyilvántartásba vett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény,
7. c) a külön jogszabály alapján az OGYI, illetve az ÁNTSZ OTH által esetileg engedélyezett készítmény,
8. d) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által engedélyezett különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszerek, valamint
9. e) a külön jogszabály alapján minősített gyógynövény használható.

(2) Magyarországon nem törzskönyvezett homeopátiás készítmény abban az esetben alkalmazható, ha a törzskönyvezés iránti eljárás már megindult, és az OGYI a készítményt nyilvántartásba vette.

(3) A műszerek, eszközök alkalmazását is igénylő tevékenység végzése során kizárólag az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet érvényes engedélyével rendelkező eszközök használhatók.

5. § (1) Az R. 3. § (1)-(2) bekezdései szerinti vizsgát az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet folytatja le, és közzéteszi a vizsgaszabályzatot. A vizsgabizottság tagjait az ETI javaslatára a népjóléti miniszter hagyja jóvá, és kijelöli a vizsgabizottság elnökét.

(2) A ETI a vizsgát tett személyekről nyilvántartást vezet.

6. § (1) Ez a rendelet 1997. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelő létesítésére vonatkozó előírásokat a 3. számú melléklet, a tevékenységi csoportok szakmai és vizsgakövetelményeit – az R. 2. § (1)-(3) bekezdései szerinti vizsga kivételével – a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) 1998. január 31. napjáig az R. 2. § (1)-(3) bekezdései, valamint 3. § (1)-(2) bekezdései szerinti vizsgára jelentkezésnek nem feltétele e rendelet 4. számú mellékletében előírt szakmai gyakorlat elvégzésének igazolása. 

1. számú melléklet a 11/1997. (V. 28.) NM rendelethez

Nem-konvencionális tevékenységek

1. Csak orvos által végezhető tevékenységek

• Manuálterápiás eljárások.*
• Hagyományos kínai orvoslás.
• Neurálterápiás módszerek.
• Minden egyéb olyan nem-konvencionális eljárás vagy módszer – a 3. pontban felsoroltak kivételével -, amelyek képzésére orvostudományi egyetem tanfolyamot és vizsgát szervez vagy, ilyen tanfolyamot és vizsgát akkreditál.

2. Gyógytornász felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy az 1. pont szerinti tevékenységek közül a *-gal jelöltet végezheti a gerincmanipulációs műfogások kivételével.

40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet

a természetgyógyászati tevékenységről

A természetgyógyászati tevékenységről a Kormány a következő rendeletet alkotja:<

1. § E rendelet hatálya a természetgyógyászati és a nem-konvencionális (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) gyógyító eljárások alkalmazására terjed ki. A nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység (a továbbiakban: tevékenység), amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.<
2. § (1) Az egészségügyi informatikus és egészségbiztosítási szakember kivételével a felsőfokú egészségügyi képzésben részesült személy, valamint a klinikai szakpszichológus és klinikai gyermek-szakpszichológus a tevékenységet nem-konvencionális szakirányú továbbképző tanfolyam (a továbbiakban: tanfolyam) elvégzését és eredményes vizsga letételét követően végezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a tevékenységet kizárólag tanfolyam elvégzését és az eredményes vizsga letételét igazoló bizonyítványban feltüntetett területen gyakorolhatja a beteg előzetes szakorvosi vizsgálata, illetve szakellátása után, vagy azzal párhuzamosan az adott terület szakorvosával konzultálva.

(3) A főiskolai és egyetemi egészségügyi végzettségű szakemberek, valamint a klinikai szakpszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus számára az (1) bekezdés szerinti vizsgát az egészségügyi szakképzést folytató, felsőfokú képző intézmények államilag elismert képzése keretében lehet letenni.<

3. § (1) Az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező a) középiskolai végzettségű személy, valamint
4. b) a 2. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó felsőfokú végzettséggel rendelkező személy a tevékenységet abban az esetben végezheti, ha az egészségügyi alapismereteket oktató és az adott tevékenység végzésére jogosító tanfolyamot elvégzi, és eredményes vizsgát tesz.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, a tevékenységet abban az esetben végezheti, ha az adott tevékenység végzésére jogosító tanfolyamot elvégzi, és eredményes vizsgát tesz.<

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 4. hónap 1. napján lép hatályba. Az e rendelet hatálybalépését követő 7. hónap 1. napjáig a tevékenység a 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)-(2) bekezdései szerinti vizsga letétele nélkül is folytatható. Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a nem-konvencionális tevékenységi csoportokat, az egyes tevékenységi csoportok végzésére jogosult személyek körét, valamint a tevékenység végzésével, a szakképesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat megállapítsa.

(2) Kizárólag az e rendelet alapján gyakorolt és a népjóléti miniszter rendeletében felsorolt tevékenységekre alkalmazható a nem-konvencionális megjelölés.

(3)

(4) 2000. június 30-ig a 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)-(2) bekezdései szerinti vizsga tanfolyam elvégzése nélkül is letehető. Sikertelen vizsga esetén a tevékenységet gyakorolni kívánó személy csak a tanfolyam elvégzését követően bocsátható újból vizsgára.

(5) A 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)-(2) bekezdései szerinti vizsgát magyar nyelven kell letenni.

(6) Az a személy, aki e rendelet hatálybalépését megelőzően a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem vagy jogelődje által kiállított, az „Akupunktúra alapképző tanfolyam” elvégzését és a sikeres vizsga letételét igazoló oklevéllel rendelkezik, akupunktúrás tevékenységet újabb tanfolyam elvégzése, illetve ismételt vizsga letétele nélkül is folytathat. E rendelet hatálybalépését követően a „hagyományos kínai orvoslás” szakterületen elvégzett tanfolyam, illetve sikeres vizsga letételét követően végezhető akupunktúrás tevékenység.

(7) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete rendszeresen ellenőrzi a tevékenységet végző